Kőrösi Csoma Sándor (Kőrös, Háromszék vm., 1784. ápr. 4.-Darjiling, India, 1842. ápr. 11.): a magyar őshaza kutatója, nyelvész, szótárkészítő. - Ref. székely család gyermeke. 1799: a nagyenyedi koll-ban isk-szolga, majd diák. 1807: tanítani kezdett, 1815-19: Göttingában (No.) tanult tovább, s készülni kezdett Ázsiába, a m. őshaza fölkeresésére. Első terve szerint Oroszo-on át akart eljutni É-Kínába, visszafelé követve a m-ok föltételezett útját. Ezért Zágrábban hónapokig tanulta a szláv nyelvet. Végül amikor terve Kenderesy Mihály támogatásával (évi 100 Ft) megvalósíthatóvá vált, ~ DK felé indult el: Bulgárián keresztül hajón Alexandriába, majd Palesztinába, Bagdadon át 1920 őszén Teheránba (Perzsia) érkezett. Itt angol támogatással Tibet felé indult, mert nyelvrokonságot sejtett. 1821. III: örménynek öltözve ment tovább. 1822. I. 6: Kabulba (Afganisztán), majd Kasmíron át →Tibetbe érkezett. - Itt összegyűjtött 40 ezer szót, s nyomorúságos körülmények között bejárva egész Tibetet, elkészítette a tibeti nyelv első nyelvtanát és (tibeti-angol) szótárát. Kalkuttába (India) ment tovább, ahol az Ázsiai Társaság kiadta tibeti nyelvtanát és szótárát, s kinevezte kvtárossá. 1100 köt-es kz-gyűjt-ét 1,5 év alatt rendezte és katalogizálta. 1830: a m. ogy. gyűjtést rendezett ~ számára. Kalkuttában az ang. prot. misszionáriusok számára lit. kv-eket ford. tibeti nyelvre. 1836 tavaszán ismét a hegyek közé ment, miután megtanulta a szanszkrit nyelvet. Úgy vélte, hogy a Lasszától ÉK-re, a kínai határon élő dzsungar nép a magyar ősök leszármazottja. 1841. III. 24: érkezett Darjilingbe, itt kért engedélyt a lasszai lámától a továbbutazásra, de megbetegedett és már nem tudott ismét elindulni. - Munkáit K-India ang. kormányának adományozta. Dolgozatait kiad. Duka Tivadar. Bp., 1885. **

Pallas X:928. - Baktay Ervin: ~. Bp., 1962.